Öt téma, amit érdemes átbeszélni az informatikussal
Ezeket a kérdéseket a napi munkában újra és újra feltesszük az ügyfeleinknek, legyen szó tízfős irodáról vagy saját IT-csapattal dolgozó nagyvállalatról. Mindegyiknél leírjuk, miért számít, mit érdemes megnézni, és hogyan szoktunk hozzáfogni. A jó válasz mindig a cég rendszereitől és attól függ, mennyi kiesést tud elviselni. Ez az oldal az első átbeszéléshez ad szempontokat. Egy biztonsági felmérés ennél jóval részletesebb.
01 · Kiknél védett a belépés?
A többfaktoros hitelesítés (MFA) a levelezésnél, a pénzügyi rendszereknél és az adminisztrátori fiókoknál a legfontosabb. Ahol már be van kapcsolva, a hiányosságok gyakran a részletekben vannak. Van néhány fiók, amelyre nem vonatkozik a szabály. Ahol még engedélyezett az MFA-t nem támogató régi hitelesítés, ott maradhat védetlen belépési út. Ha valaki elveszíti a telefonját, nincs kialakult rendje, ki és hogyan állítja vissza a belépését.
Ezeket érdemes megnézni:
- Mely fiókoknál kötelező az MFA, és kinek van kivétele? A kivételeknek legyen gazdája és lejárata.
- Honnan lehet új hitelesítő eszközt regisztrálni? Ha egy ellopott jelszóval otthonról is fel lehet venni egy új telefont, az MFA keveset ér. Feltételes hozzáféréssel (Conditional Access) megoldható, hogy regisztrálni csak az Intune-ban megfelelőnek jelölt eszközről lehessen.
- Mi történik belépéskor, jogosultságváltozáskor és kilépéskor? A távozó munkatárs fiókját, eszközeit és megosztásait ugyanazon a napon kell rendezni.
- Hogyan lépnek be az adminisztrátorok a szerverekre? Azure-ban a virtuális gépekre felhasználónév és jelszó helyett a támogatott konfigurációban Entra ID-fiókkal is be lehet lépni az Azure Bastionon át. Így nem kell külön helyi jelszavakat kezelni, a belépés pedig a felhasználó nevén naplózódik. A VM-belépésre vonatkozó MFA- és hozzáférési szabályokat külön ellenőrizzük.
A blogon lépésről lépésre leírtuk az MFA-regisztráció céges eszközre korlátozását és a Bastionon át, Entra ID-val történő VM-belépést. Ügyfeleknél ezt a Microsoft 365 biztonsági munka részeként nézzük át. További olvasnivaló: CISA: adathalászat és MFA.
02 · Próbálták már visszaállítani az adatokat a mentésből?
A mentőprogram zöld pipája annyit mond, hogy a mentés lefutott. Azt nem, hogy vissza is lehet állítani belőle, és azt sem, hogy mennyi idő alatt. A zsarolóvírusok ráadásul kifejezetten keresik a hálózatról elérhető mentéseket. Ha a mentés ugyanazzal a fiókkal törölhető, amellyel az éles rendszer is kezelhető, egy támadás mindkettőt elviheti.
Ezeket érdemes megnézni:
- Mikor volt az utolsó visszaállítási próba, és mit állítottak vissza: egy fájlt, egy teljes szervert vagy egy postafiókot?
- Mennyi adat veszhet el legfeljebb (RPO), és mennyi idő alatt kell újra működnie a rendszernek (RTO)? Ezt az üzlet döntse el, ne a mentőprogram alapbeállítása.
- Van-e olyan másolat, amelyet egy rendszergazdai fiókkal sem lehet azonnal törölni vagy felülírni? Ilyen például egy elkülönített vagy módosíthatatlan tár.
- Mentik-e a Microsoft 365-öt is? A levelezés és a OneDrive beépített visszaállítási lehetőségei (lomtár, megőrzési idő) korlátozottak, ezért érdemes külön mentést beállítani.
Mi úgy szoktuk kezdeni, hogy kiválasztunk egy fontos rendszert, és közösen visszaállítjuk egy próbakörnyezetbe. Megmérjük, mennyi ideig tart, és leírjuk, mi hiányzott hozzá. A mentés és a helyreállítás az IT-biztonsági állapotfelmérés része. Részletes útmutató: CISA: Ransomware Guide.
03 · Ki foglalkozik a biztonsági teendőkkel?
Sok cégnél mindenki úgy tudja, hogy a biztonsággal valaki más foglalkozik. A szolgáltató az ügyfélre gondol, az ügyfél a szolgáltatóra, a belső IT pedig a gyártóra. A gond akkor derül ki, amikor egy riasztásra senki nem reagál, vagy egy lejárt tanúsítvány miatt leáll egy szolgáltatás.
A NIST kiberbiztonsági keretrendszere hat területre bontja a feladatokat: irányítás, a rendszerek megismerése, védelem, észlelés, reagálás és helyreállítás. Nem kell az egészet bevezetni. Már az is sokat segít, ha egy táblázatban minden területhez odaírják, ki a felelős, és mikor nézték át utoljára. Ebből gyorsan kiderül, melyik terület maradt gazda nélkül.
- Ki kapja meg a biztonsági riasztásokat, és mennyi időn belül reagál rájuk hétvégén?
- Van-e naprakész leltár a szerverekről, felhős előfizetésekről és külső szolgáltatásokról?
- Le van-e írva, mi a teendő egy fiók feltörésekor vagy zsarolóvírus esetén, és kit kell értesíteni?
Kiindulópont: NIST CSF 2.0. Ha a belső csapat mellé kell külső szakértő, azt a VIP-ügyfélmenedzsment és az IT-üzemeltetés keretében vállaljuk.
04 · Mely eszközöket és rendszereket kell frissíteni vagy cserélni?
A régi szerver ritkán áll le egyik napról a másikra. Inkább csendben elfogynak a frissítései, egyre több programot nem lehet rá telepíteni, és ha elromlik, az alkatrészre heteket kell várni. Ugyanez igaz a gyártói támogatás nélkül maradt operációs rendszerekre, tűzfalakra és hálózati eszközökre.
Ezeket érdemes megnézni:
- Van-e lista az eszközökről, a garanciájuk lejártáról és a gyártói támogatás végéről?
- Melyik régi rendszert miért nem lehet még kivezetni? Gyakran egyetlen régi program vagy egy gépre kötött licenc tartja életben.
- Mi kerülne át a felhőbe, és mi maradjon helyben? Egy fájlszerver kiváltása SharePointtal vagy egy régi terminálszerveré Azure Virtual Desktoppal jól tervezhető projekt.
- Hogyan kapják a gépek a frissítéseket és a beállításokat? Intune-nal a laptopok is központilag kezelhetők, akkor is, ha ritkán járnak be az irodába.
A cserét és a migrációt mindig felméréssel kezdjük. Leírjuk, mi függ a régi rendszertől, mekkora leállással jár az átállás, és mikor érdemes elvégezni. Kapcsolódó oldalak: Microsoft 365-migráció, Azure Virtual Desktop, Intune-eszközkezelés. Gyártói leírás: Microsoft Learn: Intune.
05 · Látszik, mire költ a cég a felhőben, és mit szabad ott létrehozni?
Az Azure-számla gyakran azért nő, mert valaki egyszer bekapcsolt valamit, ami azóta is fut. Ilyen egy tesztgép, egy túlméretezett adatbázis vagy egy drága kiegészítő szolgáltatás. Az utólagos takarítás segít, de jobb, ha a nem kívánt beállítás létre sem jöhet.
Ebben az Azure Policy segít: szabályba lehet foglalni, mit szabad létrehozni. Néhány példa a saját blogunkról:
- A DDoS Network Protection tiltása: az Azure alapszintű DDoS-védelme díj nélkül is működik, a fizetős Network Protection csomag viszont jelentős többletköltséggel jár. Ha a jóváhagyott tervben nincs rá szükség, két szabállyal tiltható a védelmi csomag létrehozása és a virtuális hálózatokon való bekapcsolása.
- A globális AI-modelltelepítések tiltása: a „Global” típusú telepítésnél a kéréseket bármelyik régió feldolgozhatja. Ha az adatnak Európában kell maradnia, ezt szabályban érdemes rögzíteni.
- Az AI Foundry nyilvános elérésének korlátozása: önmagában egy API-kulcs nem elég védelem, ezért a hozzáférést csak a cég ismert IP-címeiről érdemes engedni.
Ahol a szabály támogatja, először figyelő (Audit) módban vezetjük be. Ilyenkor csak jelzi az eltéréseket, így előbb kiderül, hol ütközne a meglévő környezettel. A tiltó (Deny) mód előtt kipróbáljuk az erőforrások létrehozását és módosítását is. A Deny csak az új vagy módosított erőforrásokat állítja meg, a meglévő eltéréseket külön kell rendbe tenni. A költségekhez havi riportot és címkézési szabályt javaslunk, hogy minden erőforrásnál látszódjon, melyik csapathoz vagy projekthez tartozik. Ezt az Azure-üzemeltetés keretében vállaljuk. Gyártói útmutató: Microsoft Learn: Cost Optimization.
További témák Azure-t használó cégeknek
Ezek a kérdések főleg ott jönnek elő, ahol már komolyabb Azure-környezet működik. A részletes technikai leírások Gudszent Ottó gudszent.hu szakmai blogján olvashatók.
Kell-e egész nap futnia a távoli munkakörnyezetnek?
Ha a kollégák csak a nap egy részében használják az Azure Virtual Desktopot, a gépeket elég akkor elindítani, amikor valaki belép. Ez csökkenti a költséget, de az első belépés lassabb lesz, és a háttérben futó feladatokra is figyelni kell.
AVD-gépindítás: mit érdemes mérlegelni?Újra és újra ugyanazt a környezetet állítják össze kézzel?
Az ismétlődő beállításokat kódban leírva és ellenőrzött telepítési folyamattal követhető, hogy mi változott, és kevesebb a kézi hiba. Ehhez jogosultságkezelés, dokumentáció és egy felelős is kell.
Azure-környezetek automatizálásaTudjuk, hová vezetnek az Azure privát kapcsolatai?
Egy privát IP-címből nem derül ki, ki hagyta jóvá a kapcsolatot, és melyik szervezet szolgáltatásához vezet. A Private Endpointoknál a cél-erőforrást, a jóváhagyást és a DNS-beállítást is érdemes átnézni.
Privát kapcsolatok felülvizsgálataMit kérdezzen egy IT-szolgáltatótól?
| Terület | Kérdés | Mit érdemes megnézni? |
|---|---|---|
| Belépés | Mely fiókoknál kötelező az MFA, és ki kezeli a kivételeket? | Házirend, felülvizsgálati lista, naplózott változás |
| Mentés | Mikor volt az utolsó sikeres visszaállítási próba? | Tesztjegyzőkönyv, RPO/RTO, felelős |
| Helpdesk | Mi a válaszidő és mi a tényleges megoldási idő? | Prioritási szabály, hibajegy-riport, szerződés |
| Azure | Ki látja a költségeket, és milyen gyakran történik felülvizsgálat? | Költségriport, címkézési szabály, havi döntés |
| Eszközök | Mely eszközök nem felelnek meg a vállalati házirendnek? | Eszközleltár, megfelelőségi riport, kivételkezelés |
